Lovak
A LOVAK:
A lovak nagyon kecses állatok.Több fajtája van.Pl.
Arab telivér: 
Az arabok jelegzetes csuka fejüek.Akármilyen szinben léteznek.Nagyon kitartoak.Távlovalásra szokák őket leginkább használni.Jó küllem ló,kecses mozgású.Kb 145 cm.
Holseini: 
Jó ugrólolovak.Bármilyen szinben előfordulnak kivéve tarka.Szelíd és kedves állat.Kb 150 cm.Egyébként jó bárbilyen ló sportágban.
Angol telivér: 
Az angol telivér bármilyen szinben előfordul kivéve tarka.A legjobb galopp lovak a világon.Bár bármely sportágban jók.A leghíresebb angol telivér a nagy Kincsem: 
Hannoveri: 
Bármilyen szinben létezik kivéve tarka.Jó ugró.És gyönyörű ló.
PÓNIK:
Fjord: Gyönyörű ló.A sörénye felfelé áló (az emberek csinálják így) .A Fjordban tenyészteték ki.Kb140 cm.Egy kicsit önfejű.Fakó szinű.
Háflingi: 
Egy fakó szinű póni.Kb140 cm.Jó ló.
És még több lófajta van.Sok féle szinben léteznek. A patájuk is más-más színű.Pl. palaszürke.
Lovak eredete: Törzsfejlődés A ma ismert ló (Equus ferus caballus vagy Equus caballus) hosszú törzsfejlődés során vált olyanná, amilyennek ma ismerjük. Ez a törzsfejlődés több mint 60 millió évre nyúlik vissza. Az első "ősló", az Eohippus a 75 millió évvel ezelőtt élt Cpndylarthrus fajok egyikéből fejlődött ki, melyek kutyánál nem voltak nagyobbak, lábaikon öt-öt ujj volt, és minden ujjukon pataszerű elszarusodott képződményt viseltek. Később a ló evolúció a legjelentősebb változás a láb átalakulása (Az ujjak folyamatos visszafejlődésével) volt. A lófélék törzsfejlődésének lépései: Eohippus – kb. 60 millió éve, az eocén korban jelent meg. Elülső lábain négy-négy, míg a hátsókon már csak három-három ujja volt. Ujjaikon a kutyáého hasonló ujjpárnák voltak (Ezek maradéka a ló lábán látható ú.n. szarugesztenye vagy szarusarkantyú.). Átlagos magassága 36 cm lehetett (több különböző méretű változat is létezett. A legkisebb 25cm, míg a legnagyobb 50cm magas lehetett.). Élőhelyei feltételezhetően laza talajú őserdők, vízpartok és iszapos területek voltak. Fogazata alapján lombevő volt, az alacsonyabb cserjék és az aljnövényzet leveleit ehette, de már megjelentek a fűevésre való áttérés kezdeti jelei. Szőrzetének színe nem ismert, de életmódja alapján a tudósok leginkább a szarvashoz hasonló, barna, pettyes bundával képzelik el. Mesohippus és Miohippus – kb. 25-40 milló éve az oligocén korban jelentek meg. A Mesohippus és a valamivel fejlettebb Miohippus két hasonló, és részben egymást követő időben élt ősló volt. Mind a négy lábukon három ujjuk volt, közülük a valamivel vastagabb középsőre nehezedett a legnagyobb súly. Táplálékuk kezdetben leginkább puha lombú fák és cserjék hajtásai voltak. Merychippus A Miohippus-ból alakult ki. Még mindig több ujja volt, de már a testsúly nagyrésze a középső ujjon volt. Lábain már pata volt. Pliohippus – kb. 6 millió éve jelent meg. Az első ősló melynek minden lábán egy ujj volt. Ujjain a mai lovakéhoz teljesen hasonló pata volt. Equus caballus – kb. 1 millió évvel ezelőtt jelent meg. Nem más mint a ma élő ló. Később több változat is kialakult. www.caballus.gportal.hu
10-25 millió évvel ezelőtt, a miocén korban az őserdőket szavannákat szttyeppéket váltották fel, amihez az állatok úgy alkalmazkodtak, hogy fogazatuk egyre inkább alkalmassá vált a fűfélék fogyasztására, valamint nyakuk megnyúlt hogy kényelmesen elérjék a füvet. Szemük is megváltozott, a fej oldalára tolódott el, így látóterük megnőtt (bár a binkuláris látómező csökkent.), így könnyebben észrevették a közeledő ragadozó.
A mappában található képek előnézete Lovak
