www.ajanlolap.eoldal.hu

A lovakat színük és jegyeik alapján különböztetjük meg. Eszerint vannak főszínek és azok árnyalatai, fajtái.A főszinek dominanciai ,,sorrendett alakítottak ki". Sárga-Fekete-Pej-Deres-Szürke. Vagyis a sárga a leggyengébb és a szürke a legerősebb. Ezért sárga csikó csak akkor születhet ha mindkét szülője sárga, és Szürke csikó csak akkor születik ha legalább az egyik szülő szürke.Megismerkedtünk a főszínek sorrendjéről, de ezek a nevek tulajdonképpen mit takarnak? nos nézzük:
Sárga: a rövid-,  és hosszúszőrők egyaránt vöröses színüek fekete szőrszálak nélkül. Ha a hosszúszőrők világosabbak a rövidszőrőknél mosott sörényű sárgáról beszélünk.

sárga
Fekete: a hosszú és rövid szőrők egyaránt feketék.

fekete
Pej: A rövid szőrők barnák a hosszú szőrők ésa lábvégek feketék.A pejnek többféle érnyalata létezik:Világos pej, meggypej, sötétpej, és a nyárfekete is a mi annyit jelent, hogy télen a ló színe majdnem fekete, nyáron pedig ,,kipejedik":) valamint két világos folt jelenik meg az orra mellett.

pej
sötétpej
Deres: Sokszor még a szakemberek is vitatkoznak mit is nevezhetünk deresnek illetve szürkének. Csikóként mindkettő sárga, fekete vagy pej, amibe csak az első vedlés után keveredik fehér. Habáe a szürke ló egész teste fehérlik, a deresé pedig csak a fej s a láb(befelé sötétűl). Létezik: sárgaderes, feketederes(vasderes), pejderes.

vasderes
vercsederes
pejderes
almásderes

Tarka:A tarka lovak általában 2 színben léteznek. Az egyik szín mindig fehér.
pej-tarka
fekete-tarka

Szürke
Albinónak a szeme mindig kék

A ló mozgása:

Lépés:
Lépésben a paták egyenként, egyenletes ütemben érnek talajt, így négy patadobbanást hallunk, a lépés négyütemű mozgás. Az ütem egyenetlensége sántaságra utal. Lépésben legalább két láb mindig a talajon van. Lábsorrendje a következő: bal hátsó-bal első-jobb hátsó- jobb első. A ló átlagosan 6 km-t tesz meg lépésben egy óra alatt, a lépéshossz 140-220 cm.

Ügettés:

Ügetéskor a ló átlós lábai (diagonális lábak) dolgoznak együtt. Az ügetés kétütemű: egyszerre halljuk a jobb elülső és a bal hátulsó, majd külön a bal elülső és a jobb hátulsó lábpár dobbantását. Minden ló, ha mélyvízbe kerül, ügető mozgással kezd úszni. Ügetésben könnyen megítélhető a mozgás szabályossága, a ló sántasága. A lovak ügetésben nagy távolságokat képesek megtenni, átlagosan 10-17 km-t tesznek meg egy óra alatt. A versenyügetés világrekordja 1 km-en 1 perc 09,7.

Vágta:

 Vágta a ló leggyorsabb mozgásneme. Bármelyik ló, ha sebességét fokozzák, vágtázni kezd. A ló szervezetét, izomzatát, a végtag izületeket, a lábvégeket ez a mozgás veszi a legjobban igénybe. A mozgász az egyik hátulsó láb indítja, ezt követi a másik hátulsó és a vele átlósan elhelyezkedő elülső láb, majd utolsóként a másik elülső láb. Így három patadobbanást hallunk, a vágta tehát háromütemű jármód. A harmadik patadobbanás után a ló a levegőben lebeg. Jobbra vágtázik a ló, ha a testét a bal hátulsó lábával löki el először és a jobb elülsővel dolgozik egyedül előre. A balra vágta ennek a fordítottja. A vágtát váltani kell, mert az egyedül dolgozó hátulsó lábat nagyon igénybe veszi ez a mozgás és idő előtt elhasználódik. Hamis a vágta, ha pl. a jobbra forduló körön balra vágtázik a ló. Ez az izületeket és a vállat nagy fokban rongálja.

Ugratás:

A ló amit még jól tud, ugratni. Egy akadály felé veszi az irányt és két melső lábát fölemelve átlenditi az akadályon. A hátsó két lábáról rugaszkodik el.